Székely viccek

Az öreg székely a kertjében pipázgat. Kiabálva rohan feléje az unokája.

– Nagyapa, nagyapa! Medve van a háztetőn.

Az öreg szippant egyet a pipáján, majd így szól:

– No, akkor hozd a kutyát, a puskát meg a petrencerudat!

– Minek ennyi minden, nagyapa?

– Én felmászok a tetőre, a petrencerúddal lepiszkálom a medvét, te meg ráereszted a kutyát, hogy harapja le neki a tökét.

– De minek a puska?

Az öreg megint szippant egyet a pipáján, majd megszólal:

– Ha netalántán a medve piszkál le engem, akkor azonnal lelövöd a kutyát.

Az öreg székely száz éves, és az újságíró elmegy hozzá, hogy meginterjúvolja.

– János bácsi, legyen szíves, mondjon nekünk az életéből egy vidám történetet.

– Már vagy nyolcvan éve történt, mikor a szomszédom átjött, és mondta, hogy nem találja a birkáit. Rögtön keresésükre indultunk vagy öten egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt birkákat, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk a birkákat, mindet meghágtuk. Az volt ám a szórakozás.

Az újságíró gondolja, hogy ezt a történetet nem írhatja meg az újságban, és kéri az öreget, hogy meséljen neki másikat. Az öreg megint elkezdi:

– Már vagy hetven éve történt, hogy a szomszédom átjött, hogy elszökött a felesége. Vagy öten a feleség keresésére indultunk egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt feleséget, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk, mindannyian meghágtuk az asszonyt. Az volt ám a szórakozás.

Az újságíró ideges, mert ez a történet sem alkalmas arra, hogy megírja. Gondol egyet és így szól az öreghez:

– Jól van János bácsi, talán inkább hagyjuk a vidám történeteket. Nem történt magával a hosszú élete során valami szomorú, amiből az újságolvasók tanulhatnának?

Az öreg arca egyszerre elkomorodik:

– Már vagy ötven éve történt, hogy egyszer eltévedtem…

Öreg székely bemegy a kocsmába. Tíz felest rendel szilvapálinkából a kocsmárostól. Lerakatja a pultra őket, majd szépen sorban, megissza egyiket a másik után. Kicsit megrogyik a lába. Ismét rendel. Megint lejátszódik az előbbi jelenet. Az öreg lába rendesen megrogyik, kitántorog az ajtón, ott aztán hanyatt fekszik, és félhangosan morfondíroz magában:

– Ha fel tudok kelni, akkor iszok még tíz felest. Ha nem, akkor hazamegyek.

Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.

– Kérem, mondja el egy napját!

– Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4–5 pálinkát…

– Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább, hogy könyvet olvas.

– Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki meg nyomdája van.

A székely meg a fia az érett gyümölcsöket, szedik össze a kertben. A fiú megkérdezi:

– Mi lesz ebből a sok gyümölcsből, édesapám?

– Hát, ha anyád meggyógyul lekvár, ha nem, akkor pálinka.

Két székely találkozik a faluba vezető úton:

– Mi a baj, sógor? – kérdezi az egyik székely

– Tudod, rettenetesen fáj a fogam. – panaszolja a másik.

– Hát miért nem húzatod ki a fogorvossal? Ha az enyém volna, én már rég kihúzattam volna.

– Hát, ha ez a tiéd volna, akkor már én is kihúzattam volna.

Egy városi fickó sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy öreg székelyt, odamegy és érdeklődik, hogy hány percre van a pályaudvar:

– Jó napot bátyám! A pályaudvart keresem. Tudna segíteni?

– Hát, ha itt megy az úton egyenesen, akkor 30 perc alatt odaér, de ha kerül egyet és a mező felé megy, akkor csak 15 perc.

– Hogyhogy a kerülő úton gyorsabb?

– Hát, mert ott szabadon legelészik egy bika.

Két székely fát vág az erdőben. Azt mondja az egyik:

– Te, tudod-e, mi az a vagánykodás?

– Nem tudom.

A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leeső fejsze alól.

– Na, látod, ez a vagánykodás.

A másik székelynek megtetszik a dolog, így másnap a fiával megy ki az erdőre, gondolja, megmutatja, mit tanult.

– Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás?

– Nem tudom.

A fickó feldobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani, megbotlik, és agyonüti a balta. A fiú egyedül megy haza. Otthon az anyja kérdezi:

– Apád hol van?

– Még kinn vagánykodik az erdőben.

Házsártos, veszekedős anyósa van a székelynek. Tudván ezt, üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen. A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont.

– Na, ezt adja az anyósának, mert az ő bajára ez a legjobb orvosság.

Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárálni, a székely szó nélkül pofon teremtette. S lám, az orvosság hatott, az asszony elcsöndesedett. Amikor a székely ismét elment a gyógyszertárba, a patikus megkérdezte:

– No, használt a múltkor a gyógyszer?

– Hogy használt-e? Mihelyst adtam neki egy porciót, nyomban meggyógyult. A másodikra már nem is volt szükség, így hát visszahoztam. – ezzel képen teremtette a patikust

A székely percek óta bámul egy meglehetősen csúnya, agyonfestett, öreg nőt. A nőt nagyon zavarja a dolog, ezért rászól:

– Mit bámul maga úgy rám, mint borjú az új kapura?

– No hiszen, - vág vissza székely - lehet, hogy én borjú vagyok, de az a kapu már biztosan nem új…

Székelyföldön vezetik a vasutat. A gazda kint van a mezőn, az udvarán javában mérnek a szakik. Az unokája szalad a mezőre:

– Tata, jöjjön haza, baj van!

Megy is az öreg, és a mérnökök elmagyarázzák neki, hogy éppen a csűrén keresztül kell húzni a vonatsínt. Mire kifakad az öreg:

– Aztán mit gondolnak maguk, hogy minden vonatnak fogom itt nyitogatni azt a dög nehéz csűrkaput?

Az öreg székely bemegy egy kocsmába, a hóna alatt egy rádióval. Két fickó méregeti az öreget, majd elhatározzák, hogy leitatják az új vendéget és megszerzik tőle azt a rádiót. Meghívják hát magukhoz, rendelnek neki pár italt és megkérdezik, hogy mennyiért adja a rádiót.

– 1000 Ft – válaszol kurtán az öreg.

Odasúg az egyik a társának:

– Jól van, lejjebb visszük még kicsit az árat.

Rendelnek ismét néhány italt, aztán újból előhozakodnak a témával:

– Mennyiért adná nekünk azt a rádiót?

– Legyen hát 500 Ft – mondja, már kissé pityókásan.

– Jól van, egyre jobb. Kicsit még lejjebb visszük az árat.

Rendelnek még néhány üveggel, aztán újból érdeklődnek:

– Na, és most mennyiért adná nekünk azt a rádiót?

– Legyen hát 250 Ft – hangzik a válasz.

Úgy döntenek, hogy már nincs kockázat, övék lesz a következő körben a rádió, meghívják az öreget még egy italra.

– Na, most mennyiért adja?

Mire az öreg székely lassan feláll az asztaltól, magára kapja a kabátját, a kalapját, majd búcsút intve megszólal:

– Az igazat megvallva az elején el akartam adni a rádiómat, hogy legyen pénzem berúgni, de már sikeresen lerészegedtem, úgyhogy most inkább haza megyek.

A székely bácsi befog a szekérbe, készül a szomszéd faluba rokonlátogatóba. A felesége is nagyon szeretne vele menni, ezért elkezd rimánkodni:

– Édes uram, hadd menjek már veled én is!

– Nem lehet asszony.

– Légy szíves, ne hagyj itthon egyedül! Elleszek én hátul a saroglyán is.

Az öreg székely azonban nem enged, egyedül vág neki az útnak. Útközben kitör a vihar, és egy villám belecsap hátul a saroglyába. A székely hátrafordul, majd így morfondírozik:

– Ej, pedig de szépen kérte…

A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához:

– Anyám, nem elég savanyú ez a káposzta.

– Fiam, hát ez mákos tészta.

– Annak viszont elég savanyú.

A négernek, a székelynek és a románnak egyszerre születik gyereke. Mindhárman várnak a szülőszoba ajtaja előtt, hogy végre megláthassák a gyereküket. Egyszer csak kilép a szobából a nővérke.

– Uraim, gratulálok, mindhármuk gyereke egészséges. Csak egy baj van, összekevertük őket. Kérem, fáradjanak be, és válasszák ki a sajátjukat! Erre a székely egyből berohan, és felkapja a néger gyerekét. Mire az felháborodva:

– Székely! Nem látod, hogy az az én gyerekem? Teljesen olyan, mint én, a bőre színén is látszik.

Mire a székely:

– Lehet, hogy a te gyereked, de amíg ki nem derül, hogy melyik a románé, addig ez a baba nálam marad.

A székely meg a felesége vacsoráznak. A nő magára borítja a paradicsomos szószt. Azt mondja a férjének:

– Most nézz rám! Úgy nézek ki, mint egy disznó.

– Látom, meg még le is etted magad.

Az öreg székely ül a hintaszékében az udvaron. Egyszer csak egy limuzin gurul a ház elé. Kiszáll belőle egy öltönyös ember és azt mondja:

– Emlékszel rám, apám, én vagyok a fiad, akit elküldtél 10 éve a városba dohányért. Azóta meggazdagodtam, megnősültem és híres lettem.

– Jó, jó, – mondja a székely – de hol van a dohány?

A székelynek köhög a lova. Elmegy az állatorvoshoz, aki lóport ír fel az állat számára, hogy a székely fújja a ló szájába. Két hét múlva találkozik az orvos a székellyel, és megkérdi:

– Használt az a por, amit felírtam?

Mire a székely:

– Dehogy használt, az a mocskos gebe hamarabb fújt, mint én…

Székelyéknél a lagziban, néhány pimasz kölyök Viagrát csempészik János bácsi köményesébe. Az öreg néhány perc múlva elmegy hugyálni. Kis idő elteltével jön vissza, de térdig hugyos a nadrágja. Kérdik a vásott kölykök:

– Mi történt János bácsi?

– Hát kimentem pisálni, kigomboltam, elővettem, majd láttam, hogy nem az enyém, s rögvest visszatettem…

Székely bácsi felmegy Pestre, viszi magával a kutyáját is. A kutya egyszer csak megáll és lepisil egy fát. Meglátja ezt egy rendőr és odamegy:

– Uram! A kutyája közterületen végezte a dolgát, ezért meg kell büntetnem magát. Felveszem az adatokat. Mi a kutya neve?

– Nincs neki neve.

– Nincs? Hát akkor legyen Bodri.

Az öreg kifizeti a bírságot, majd így szól a kutyához:

– Gyere Bodri, menjünk haza, hogy b…nád meg a keresztapád!