Részeg viccek

Két részeg ballag a vasúti sínek között:

– Te, hogy ez a lépcső milyen hosszú.

– Ja! És a korlát is milyen alacsony.

– Nem baj komám, hallom már, hogy jön a lift.

Két, kissé már kapatos úr beszélget a kocsmában a pultnál, piarendelés közben, mikor egyszer csak meglátnak két dögös menyecskét, amint éppen az illemhelyről távoznak:

– Látja ott azt a két hölgyet?

– Látom.

– Elárulom magának, hogy a baloldali a feleségem, a jobboldali pedig a szeretőm.

– Érdekes, nálam ez éppen fordítva van.

Két részeg elindul haza a kocsmából, majd mikor már elhagyták úgy 300 méterre, megszólal az egyik:

– Te, haver! Nagy gond van, elfelejtettem pisilni.

Mire a másik:

– Semmi baj komám, majd én, megtanítalak.

Két részeg nézegeti az italát a kocsmában, közben rettentő komoly képet vágnak. Egyszer csak az egyik megszólal:

– Öregem, láttál már jégkockát lyukkal a közepén?

– Persze, haver. 15 éve nős vagyok…

Barátaimmal beszélgettünk, amikor egyszer csak valaki kijelentette, hogy olvasta valamelyik újságban, hogy a sör női hormonokat tartalmaz. Elhatároztuk, hogy ezt az állítást tanulmányozni fogjuk, s így – természetesen kizárólag tudományos célokból – megittunk fejenként húsz üveg sört. Tanulmányi munkánk eredménye húsz sör után:

– rengeteg ostobaságot hordtunk össze,

– nehezen, de főleg rosszul vezettük gépkocsinkat,

– nem gondolkoztunk logikusan,

– egyikünk sem volt hajlandó elismerni, hogy téved, amikor teljesen egyértelmű volt a tévedésünk,

– minden öt percben pisilni mentünk, természetesen együtt

Ezek után egyetértettünk abban, hogy kutatásunk bebizonyította, az újságcikk pontos és a sörben valóban női hormonok vannak…

A vadász betér a kocsmába, és elmondja, hogy ő a legnagyobb vadász, bármely vadat felismer a szőréről, sőt, ha a sebet is megmutatják neki, akkor egy italért cserébe megmondja a fegyver típusát is, amivel megölték. Hozzák az első vadbőrt, a vadász bekötött szemmel megmondja, medve, 0.3-as kaliberű vadászpuska. Hozzák a másikat, a vadász rögtön tudja, hogy nyúl, és sörétes puskával lőtték meg. Így megy ez egész éjjel, a vadász rengeteg italt nyer, jól berúg, de azért valahogy hazatámolyog a feleségéhez. Másnap reggel a tükör előtt látja, hogy az arcán egy óriási monokli van. Kérdezi a feleségét:

– Drágám, tegnap éjjel berúgtam, de ki vert meg?

Mire az asszony:

– Én. Éjjel 3-kor mellém bújtál, betetted a kezed a bugyimba, és azt mondtad, ez egy vadászgörény és fejszével verték agyon.

Falusi csehóban egy elég részeg fickó kutat a zsebében. Megkérdezi a barátja:

– Komám, mit keresel ilyen izgatottan a zsebedben?

– Csak azt szeretném tudni, szomjas vagyok-e még.

Kiképzésen kérdi az őrmester az újoncot:

– Katona! Ha őrségben azt látja, hogy egy alak kúszik a táborhelyünk felé, akkor mit csinál?

Mire az újonc:

– Jelentem, segítenék az őrmester úrnak felállni, és betámogatnám a szobájába.

Az öreg székely a kocsmából hazafelé baktat a szekéren, bóbiskolva. Ezt meglátja a rendőr, és megállítja.

– Bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról, szerencsétlen ló meg csak megy a feje után, még balesetet okoz.

Az öreg székely épp csak mordul rá egyet.

– Bátyám, látva a jelenleg állapotát, mit szólna ahhoz, ha most büntetés képen elvenném a lovát?

A székely megvonja a vállát, majd kinyögi:

– Mit szólhatnék? Rendőr vejem még úgysem volt.

Az öreg székely száz éves, és az újságíró elmegy hozzá, hogy meginterjúvolja.

– János bácsi, legyen szíves, mondjon nekünk az életéből egy vidám történetet.

– Már vagy nyolcvan éve történt, mikor a szomszédom átjött, és mondta, hogy nem találja a birkáit. Rögtön keresésükre indultunk vagy öten egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt birkákat, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk a birkákat, mindet meghágtuk. Az volt ám a szórakozás.

Az újságíró gondolja, hogy ezt a történetet nem írhatja meg az újságban, és kéri az öreget, hogy meséljen neki másikat. Az öreg megint elkezdi:

– Már vagy hetven éve történt, hogy a szomszédom átjött, hogy elszökött a felesége. Vagy öten a feleség keresésére indultunk egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt feleséget, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk, mindannyian meghágtuk az asszonyt. Az volt ám a szórakozás.

Az újságíró ideges, mert ez a történet sem alkalmas arra, hogy megírja. Gondol egyet és így szól az öreghez:

– Jól van János bácsi, talán inkább hagyjuk a vidám történeteket. Nem történt magával a hosszú élete során valami szomorú, amiből az újságolvasók tanulhatnának?

Az öreg arca egyszerre elkomorodik:

– Már vagy ötven éve történt, hogy egyszer eltévedtem…

A fiatalkorú bűnözőknél külön statisztikát vezetnek arról, hogy a fiatalkorú bűnöző fogyaszt szeszes italt vagy sem. A főtárgyaláson tehát erre vonatkozólag, kérdést kell intézni a fiatalkorú vádlotthoz. Az elnök a kérdést így teszi fel:

– Iszol bort, sört vagy pálinkát?

– Köszönöm bíró úr. Egy kis pálinkát kérek!

Józsi és Sanyi focimeccsre mentek. Egy üveg pálinkát is vittek magukkal és megbeszélték, hogy amikor gól esik a meccsen, lehajtanak egy-egy kupicával. A meccs befejeződött, a végeredmény 0:0. Percekig tartó nagy csend után Sanyi leverten megszólalt:

– Te Józsi, legközelebb menjünk inkább kosárlabda meccsre.

Egy utazó ügynök becsenget egy házba. Móricka nyit ajtót, az egyik kezében cigaretta, a másikban egy üveg pálinka:

– Itthon vannak a szüleid? – kérdezi az ügynök.

– Na mégis, mit gondolsz?

Öreg székely bemegy a kocsmába. Tíz felest rendel szilvapálinkából a kocsmárostól. Lerakatja a pultra őket, majd szépen sorban, megissza egyiket a másik után. Kicsit megrogyik a lába. Ismét rendel. Megint lejátszódik az előbbi jelenet. Az öreg lába rendesen megrogyik, kitántorog az ajtón, ott aztán hanyatt fekszik, és félhangosan morfondíroz magában:

– Ha fel tudok kelni, akkor iszok még tíz felest. Ha nem, akkor hazamegyek.

Pistike áll az utcasarkon egy póznának támaszkodva. Egy szál cigit szív, mellé jó nagyokat húz egy pálinkás üvegből. Arra megy egy szigorú vénasszony:

– Nem kéne neked kisfiam inkább iskolában lenned?

– Hogy a fenébe lennék iskolában, hölgyem, hiszen még csak öt éves vagyok.

Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.

– Kérem, mondja el egy napját!

– Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4–5 pálinkát…

– Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább, hogy könyvet olvas.

– Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki meg nyomdája van.

Két alkoholista elmegy kempingezni. Mondja az egyik:

– Én hoztam magammal egy üveg pálinkát, hogy ha véletlenül megszúrna minket egy rozsdás szög, akkor legyen mivel fertőtleníteni. Te mit hoztál komám?

– Két rozsdás szöget.

– Te, engem mindig kizár az asszony a lakásból, ha részegen megyek haza… Mit tegyek, nincs valami ötleted?

– Én azt szoktam csinálni, hogy bekopogok, levetkőzöm, beadom a ruháimat az ajtón, és nincs az az asszony, aki hagyná, hogy a férje meztelenül ácsorogjon az utcán.

– Rendben, kipróbálom…

Legközelebb mikor találkoznak, megkérdi a másik:

– Nos, bevált a tervem?

– Hát, csak részben…

– Hogyhogy részben?

– Bekopogtam, levetkőztem, beadtam a ruháimat az ajtón, az becsukódott, ám ekkor hirtelen bemondta egy hang: “Deák tér következik…”

– Kislányom, ha legközelebb is részegen találom a férjedet, amikor eljövök, megfordulok és soha ide be nem teszem a lábam!

– Halkabban, mama, még a végén meghallja és akkor soha az életben nem fog többet kijózanodni!

Az öreg székely bemegy egy kocsmába, a hóna alatt egy rádióval. Két fickó méregeti az öreget, majd elhatározzák, hogy leitatják az új vendéget és megszerzik tőle azt a rádiót. Meghívják hát magukhoz, rendelnek neki pár italt és megkérdezik, hogy mennyiért adja a rádiót.

– 1000 Ft – válaszol kurtán az öreg.

Odasúg az egyik a társának:

– Jól van, lejjebb visszük még kicsit az árat.

Rendelnek ismét néhány italt, aztán újból előhozakodnak a témával:

– Mennyiért adná nekünk azt a rádiót?

– Legyen hát 500 Ft – mondja, már kissé pityókásan.

– Jól van, egyre jobb. Kicsit még lejjebb visszük az árat.

Rendelnek még néhány üveggel, aztán újból érdeklődnek:

– Na, és most mennyiért adná nekünk azt a rádiót?

– Legyen hát 250 Ft – hangzik a válasz.

Úgy döntenek, hogy már nincs kockázat, övék lesz a következő körben a rádió, meghívják az öreget még egy italra.

– Na, most mennyiért adja?

Mire az öreg székely lassan feláll az asztaltól, magára kapja a kabátját, a kalapját, majd búcsút intve megszólal:

– Az igazat megvallva az elején el akartam adni a rádiómat, hogy legyen pénzem berúgni, de már sikeresen lerészegedtem, úgyhogy most inkább haza megyek.